2011. május 17., kedd

A legélhetőbb városok és mi nők

Vancouver

Párizs

Most olvastam egy vicces cikket az olasz Grazia internetes oldalán, amit megosztanék veletek saját gondolataimmal kiegészítve. Nagyon humorosnak és tanulságosnak találtam a párhuzamot, amit a szerző  városok és nők között vont és nagy életigazságot véltem felfedezni a cikk utolsó mondataiban. Bár nem a divatról szól, hanem a világvárosok rangsoráról, de tanulságos minden nő számára.
A cikk arról szól, hogy a Financial Times minden évben közzé teszi a legélhetőbb városok listáját, amelyet jól meghatározott paraméterek alapján választanak ki, mint például a közbiztonság, tisztaság, zöld területek nagysága, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés stb. Évek óta az első helyet Vancouver szerzi meg, ahol a bűnözés minimális, gyönyörű nagy parkok vannak, közel az óceán és a hegyek, rend és nyugalom honol, minden tökéletesen működik, mondhatjuk ez a "nagybetűs" város, amiről mindenki álmodik. Ám itt jön a kérdés, amit az újság is feltett az olvasóinak és én is magamnak! Felejtsük el a statisztikákat, felméréseket, ranglistákat és őszintén kérdezzük meg magunktól, élnénk mi ebben a tökéletes városban?! Biztos nagyon szép és jó a levegő, jó a közbiztonság és nagyon nyugodtan éldegélhetnénk ott, de hideg van, messze van és  kissé unalmas is, főleg a pezsgő európai nagyvárosokhoz képest. Sőt azt sem vette észre még senki, hogy a ranglisták megjelenése után megindult volna valamiféle tömeges emigrálás ezekbe a városokba, hiába végzett a lista élén Stockholm és Bécs is, nem rohamozták meg az emberek. A legnépszerűbb városok, ahova a  többség, ha megkérdezed egy társaságban, szívesen költözne, még mindig többek közt Párizs, London, New York, amelyek ugyan lehet, hogy zajosak és nem is annyira tiszták, meg vannak csúnya és veszélyes külvárosaik, de pezseg bennük az élet és valami egyedi atmoszférával rendelkeznek.
Szóval nem létezik valamiféle abszolút jó és szép, mert minden relatív, mindenkinek más a szép és a jó, és a legnagyobb tanulság számunkra az, hogy az emberek többsége a tökéletest unalmasnak tartja és egyáltalán nem arra vágyik.
Szóval itt a mi időnk"tökéletlen" nők, bárhol is éljetek a világban! Mi akik nem hasonlítunk a címlapok negyvenkilós modelljeire és nincs agyonretusált bababőrünk és babapopsink, nem kell, hogy megváltozzunk! Íme itt a sokadik bizonyíték arra, hogy a tökéletlenség igenis vonzó, mert azoktól az apró hibáktól, amelyek lehetnek belső vagy külső tulajdonságok egyaránt, vagyunk egyediek, ezek különböztetnek meg másoktól és ezek a kis hiányosságaink tesznek szerethetővé, emberivé bennünket.

forrás: Grazia.it
http://www.grazia.it/magazine/editoriale-del-direttore/Donne-difettose-e-il-nostro-momento!-In-qualunque-citta-abitiate